Születési hely, idő: Wetherby, Nyugat Yorkshire, UK 1994. Október 26. | Kor: 17 | Becenév: Alex

Hotel. Mi más is lenne? Nagyon ritka, amikor egy átlagos lakás a cím, bár arra is volt már példa. Fellifteztem az emeletre majd megálltam az ajtó előtt. Kopognom sem kellett, már nyitotta is ki előttem. Egy huszonéves fickó kukucskált ki a kis résen. Valami ideges mosolyfélét villantott, majd beengedett.
Úgy látszik, nem csak nekem van rá nagy szükségem.
Egy szót sem szóltunk. Teljesen felesleges a beszéd. Egyikünk sem azért volt ma itt. Mint mindig, pár csók bevezetésnek, amíg teljesen ki nem tudtam zárni a külvilágot és az okot, amiért úgy éreztem, jönnöm kell. Igaz, még így is nehezebben ment, mint általában. Folyton más jelent meg előttem. A szeme… ahogy leveszi a pólóját… ahogy lelocsolja magát… Gyorsan emlékeztettem magam, hogy ez itt egy idegen, akit ezután soha többet nem látok. Nem Ő! Így aztán könnyebben ment. A ruhák percek alatt lekerültek rólunk, és… én feladtam a gondolkodást. Csak élveztem. Ennyire egyszerű volt. Nem számított, hogy ki az, hogy hívják, vagy mit szeret. A lényeg, hogy semmi gondolkodás, csak az érzések: a keze, amint a hajamba túr, az ajkai az enyémen, a teste, ahogy végigsimítok rajta… a pillanat, amikor minden megszűnik… Aztán vége lett. Ő még az ágyon feküdt, amikor én minden további nélkül öltözni kezdtem. Végig a hátamban éreztem égető tekintetét. Nem foglalkoztam vele. Egyetlen szó nélkül léptem ki a hotelszoba ajtaján és már megkönnyebbülve indultam el.

Mr. Elnyomott!
Sajnálom, hogy apukáddal nem vagy jó viszonyban, tekintve, hogy csak maradt neked. Ahogy nézem, teli vagy komplexusokkal, ami nem lehet egyszerű, főleg ha az ember pluszban még más is. Kívánok neked egy kis felüdülést Chance-ben! Jó játékot!