Főépület (Nagy ház)

Tárgy: Re: Főépület (Nagy ház) Szer. Aug. 01, 2012 11:28 pm

/Kis ház/

Mire a házhoz értem, már vigyorogtam. Az ígéret, hogy ki vár odabent az egekig fokozta a jókedvem. Egészen addig, amíg el nem értem az ajtót és futottam bele Graham apjába. Szó szerint, belefutottam. Fel sem tűnt, hogy ilyen gyorsan kapkodtam a lábamat. Egy pillanat alatt tűnt el a boldog vigyorom. Na, nem mondom, hogy elrontotta a kedvem, de azért csak nem kellene ezek után mosolyogni! Valami bocsánatfélét motyogtam, mire csak legyintett. Viszont nem mondott semmi mást, csak engem fürkészett a tekintetével. Egyre idegesebb lettem és magyarázkodni kezdtem. Próbáltam értelmesen elmondani a helyzetet. Elfogytak a tiszta ruháim... Graham felajánlotta, hogy ide hozhatom őket...
Pár nagy bólintás volt a válasz és egy menjek csak nyugodtan be. Valamiért mégis tétováztam még pár pillanatot az ajtó előtt. Ez is éppen elég volt, hogy halljam, amit az orra alatt morgott, ahogy elment mellettem. Nem értettem tisztán az egészet, de hogy ő meg a helyzetet nem értette, az biztos. Fogalma sem volt, mi ütött mindenkibe. Graham össze-vissza beszél néha, én meg teljesen máshol járok és nem figyelek az orrom elé.
Tényleg el kell költöznöm innen! Sürgősen! Mielőtt a szülők kiszúrnak valamit. Nem akarom Grahamet kínos helyzetbe hozni. Végül mégis annyiban hagytam a dolgot. Majd átgondolom. Egyedül. Valamikor. Bólintottam magam elé és igyekeztem nem idegeskedni. A mélyből előszedtem újra a jókedvem és bementem. A konyha mellett elhaladva láttam bent a mozgást. Csak beköszöntem és már mentem is tovább. Fogalmam sincs, honnan tudtam, hogy merre. Túl nyálasan hangzik, ha azt mondom, hogy megéreztem, hol van.
Szerencsém volt - győztem meg magam, ahogy megláttam a kanapén végignyúló alakot. Azonnal megálltam és csak... néztem. Annyira nyugodt volt és annyira... gyönyörű. Végül magamhoz térített egy, a hátamhoz érő kéz és egy hang: "Ébreszd fel nyugodtan." Hátra kaptam a pillantásom és még éppen láttam az anyja alakját, ahogy eltűnt a kanyarban. Mosolyogva léptem beljebb. Közelebb. Hozzá. Mégsem akartam felébreszteni. Csak ledobtam a ruhával teli táskát és leültem a földre vele szemben, de nem bírtam ki, hogy néha-néha ne érjek hozzá. Csak úgy. Titokban és óvatosan, hogy ne ébresszem fel túl hamar. Majd csak ha meguntam a látványt... Ami valljuk be, nem valószínű, hogy be fog következni. Patt helyzet.

Tárgy: Re: Főépület (Nagy ház) Szer. Aug. 01, 2012 10:23 pm

A reggeli? Hamar vége lett. Vagy éppen sokáig tartott, túl sokáig, csak nekem a fele valahogy... kiesett. Oké, igen, jogos, nem voltam épp a helyzet magaslatán, az az egy óra alvás sem segített, de... széles mosoly terült szét a arcomon, mire apám rögtön rákérdezett.

- Csak... eszembe jutott valami. Egy álom. - fogtam már vissza a mosolyomat, mire a válasz, hogy épp most mondtam azt, hogy rosszat álmodtam. Hoppá...! - állt meg bennem az ütő hirtelen, de aztán kapcsoltam. - Még tegnap! - vágtam rá azonnal és inkább mélyen beletemettem magam a bögre tejeskávémba.

A kávé nem segített. Nem sokat. Szabadnap volt, ez az én szerencsém, először kiültem a tornácon a hintára, de a gyenge ringás, szinte pillanatok alatt kimerített. Új terv kell! Felpattantam a teraszon, szemem lopva az órára nézett, de még mindig csak 10 óra volt. Az isten verje meg!
Felmerült Belfegor. Az én csodálatosan szép lovam, de akkor is csak a tóhoz vinne utam, ott meg.. emlékek.. egyedül... és ekkor kellett összeszednem magamat. ha minden igaz, ma lesz egy meccs a tv-ben. Sosem voltam oda az amerikai fociért, illetve hazudok. Az egyetemen megpróbáltak megkörnyékezni vele, de én inkább csak a lelátóról néztem. ott viszont szorgalmasan szurkoltam néhány jóbarátnak. Szerettem... Mert tapadtak a csajok! - nyeltem nagyot a gondolatra, de aztán visszakormányoztam a fejemet. Nem számít! Jó lesz az! Be is ültem a nappaliba, benyomtam a tv-t, valami hülye tvshop reklámot adtak éppen, aztán végre kezdődött a meccs. én viszont akkortájt már lazán feküdtem. Sőt! A kezdő sípszó még eltöltötte a fejemet, de aztán... valahová mélyre, egy kellemes álomba menekültem. Nem is vitás miről álmodtam. Vagy éppen kiről...

Tárgy: Re: Főépület (Nagy ház) Szer. Aug. 01, 2012 12:06 pm

(Kis ház)

Nem volt egyszerű menet. Mint egy róka, aki a tyúkólba készül besurranni éppen, valahogy úgy közelítettem meg a házat. Hazudok. Egész végig lapos kúszásban jöttem. Már túúúl világos volt. Már túl magasan járt a nap, hogy bevilágítson mindent, én meg.. féltem. Mit mondok, ha valaki elkap? Ha Louis.. Ha rákérdeznek. Neki nem hazudhatok! Képtelen lennék rá, ő túlságosan ismeri a szemeimet. Mégis.. hogy egy ilyet elismerjek... túlságosan... messzinek tűnt. Annyira jó volt most! Annyira tökéletes! Nem hagyhattam, hoyg a lenéző, rosszalló pillantások, most elsötétítsék az érzéseimet. Várnom kell még! Még! Tovább! De meddig? Fogalmam sincsen, csak amíg még én is... megbarátkozom a helyzettel. Szeretem! őrülten szeretem, ebben biztos vagyok. Soha-senkit nem szerettem még ennyire. De mi van, ha csak futókaland!? Ha neki... vagy épp nekem... - de aztán nem engedtem továbbgyűrűzni a gondolatot. Kitaszítottam mindent, és macska léptekkel belépve az ajtón, az halk kattanással záródva mögöttem, osontam fel a lépcsőn. Halkan megnyikordult a talpam alatt, és anyám fel is kiáltott - úgy alszik mint a macska - de leszereltem. Csak egy pohár tejet ittam a konyhában. Hát peeersze! Viszont innen már nem volt gond, lassan csuktam az ajtót a hátam mögött, és csak beesve az ágyba vigyorogtam. Nem tudom, vigyorogtam e valaha ennyire. csak bámultam a falat, fölöttem, és az a széles mosoly egyszerűen odakötött az arcomra. Leszek még képes valaha levakarni onnan? Reméltem. Kéne. Legalábbis nem hihetem, hogy ne szúrna szemet, egy szüntelen vigyor odaforrva a képemre.

Aludni próbáltam... kellett volna, talán egy órácskát ha ment, mire anyám hangját hallottam újra a földszintről.

- "Graham ne lustálkodj már annyit, reggeli és irány dologra!"

Résnyire szűkülve nyitottam ki a szememet. Lustálkodni? Azt se tudom mi az! - sóhajtottam és egy panaszos sóhajjal megtűzdelve löktem fel magam az ágyról. Ez is egyszerű nap lesz! - húztam el a számat, eléggé... hát összetörten, de csak kicaplattam a mosdóba és bár félig csukott szemmel, de elvégeztem amit kell.

- Jó reggelt! - lépkedtem le hatalmas ásítással a konyhába, és bár kócos már nem voltam, nem annyira... mégis feltűnt a szokatlan jelenlétem. - Nem, semmi baj, csak.. -torpantam meg, mit kapjak elő a mélyből - rosszat álmodtam. Vagyis... nem tudtam elaludni.. az álom után és... - hááát, nem sikerült túl jól! Remek! - Hagyjuk! - vágtam inkább rá legyintve - Kinövöm. - szakítottam rá egy könnyed mosolyt, habár egy részem remélte, hogy SOHA... nem fogom kinőni ezt az érzést, és leültem.

Tárgy: Főépület (Nagy ház) Szomb. Júl. 14, 2012 3:28 pm

Főépület (Nagy ház)

**Ajánlott tartalom**